Néhány szóban a Tiffany technikáról:
Őszintén szólva nem szeretném itt taglalni a teljes technológiai folyamatot. Sok honlapon látom, hogy lépéről lépésre leírják az egyes munkafázisokat. Nem azért nem teszem, mert titok, hanem egyszerűen nem látom értelmét. Az autógyárak sem közlik a gyártósor munkafázisait. A lényeg, hogy a végeredmény az ügyfél igényeit szolgálja.
A díszüvegek viszont megérdemelnek néhány mondatot, hiszen ez képezi az egész alapját és ennek kiválasztását a megrendelővel egyezteni szoktam.
Szóval a Tiffany technikához használt üvegek legtöbbje még a hagyományos hengerezési eljárással készül. Az olvasztott üvegbe különböző színező anyagokat, fém oxidokat kevernek és a képlékeny, ám sűrű olvadékot görgők között húzzák egyenletes vastagságúra. Viszont ez soha nem lesz olyan sík, mint az ún. float (úsztatott) üveg. Ennél a technikánál azonban nem is ez a fontos. Itt a lényeg a megszámlálhatatlan szín, a színek kavalkádja, amelyből rendszerint nem egyszerű választani. Ezek az üvegek (már már nem is nevezném őket üvegnek) ridegebbek, nehezebben megmunkálhatóbbak, mint "ablak üveg" testvérei. Egy szó, mint száz, egy igen bő szortimentből lehet válogatni. Ha ez megtörtént, innentől az üveges dolga, hogy végleges formába öntse a vágott, csiszolt, fóliázott üvegdarabokat.
